Idegenkedünk a műanyagtáskától, és nem is vesszük észre, hogy hétköznapi tárgyaink nagy része műanyagból készül. Szeretjük vagy nem, jelen van mindennapjainkban.

Idegenkedünk a műanyagtáskától, és nem is vesszük észre, hogy hétköznapi tárgyaink nagy része műanyagból készül. Szeretjük vagy nem, jelen van mindennapjainkban.

 

A neve azt a képzetet kelti, hogy nem valódi anyaggal van dolgunk, pedig a „műszaki anyag”  összevonásából keletkezett „műanyag” szónak semmi köze nincs a nem igazi dolgokhoz.

 

A polimerek lehetnek természetes eredetűek (például a fa, a bőr, a kaucsuk a fehérje), vagy a természetben nem előforduló, mesterségesen létrehozott vegyületekből szintetizált polimerek. Ez utóbbiakat nevezzük műanyagoknak.

 

A műanyagok térhódítása látványosan nő, és ennek a kőolaj-kitermelés csökkenése sem szabhat gátat. Szakemberek úgy tartják, hogy a polimer korszak határán állunk. Czigány Tibor professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, a Polimertechnika Tanszék vezetője a környezetvédők aggályaira a következőképpen reagál: „A műanyagipar rendkívül dinamikusan fejlődő iparág, a műanyagok folyamatos innovációja hihetetlen távlatokat nyit az emberiség előtt, elég csak végiggondolni egy napunkat: kezdjük egy reggeli fogmosással, ruházatunk összetételének átvizsgálásával, tudatosítsuk magunkban, hogy a közlekedésre használt járművünkbe több ezer műanyagalkatrészt építettek be, vagy gondoljunk okostelefonjainkra, számítógépünkre. Megtalálható a műanyag a gyógyászatban, energetikában és a szerteágazó műszaki alkalmazásokban. Talán ez a legtöbbet használt, ugyanakkor legtöbbet támadott műszaki anyag, ami észrevétlenül és nélkülözhetetlenül kíséri végig életünket, vagyis a fenntartható fejlődés nem a műanyagnélküli világ felé tart. A mesterséges polimerek fejlődési irányának csak az emberi fantázia szab határt. Igaz az, hogy ma gyakorlatilag bármiből tudunk műanyagot előállítani, tanszékünkön számos kísérletet folytatunk ez irányban. Kutatásunk fő témája a környezetben lebomló polimerek. Sokakban kevésbé tudatosult még, hogy a ma használt műanyagok minősége hihetetlenül széles skálán mozog: a gyógyászatban, a haditechnika, vagy az űrhajózás területén használt polimerek ára például már az arany árával vetekszik. Bátran kijelentem, hogy műanyag nélkül ma már nem léteznénk, sőt ez az anyagcsalád a fenntartható fejlődés egyik záloga, ezért sem értem azokat a környezetvédőket, akik a műanyagot teszik felelőssé a környezetszennyezésért. A szemetelés nem azonos a környezetszennyezéssel! A műanyagpalack nem hibáztatható azért, mert az ember eldobja. Erős érvet vezetettem be ennek átformálására, az a diák ugyanis nem megy át nálam a vizsgán, aki a PET palackra az eldobható jelzőt használja, mert alapvetés, hogy minden műanyag palack újrahasznosításra vár!” 

 

A BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékén készült reciklált PET mátrixú, grafittal és szén nanocsővel töltött elektromosan vezető bipoláris lemez, hidrogén tüzelőanyag-cellás járműhöz.

 

Heinz Schratt, az Osztrák Műanyagipari Szövetség elnökének adatai szerint a világ teljes energiafelhasználásának nyolc százalékát nyerjük megújuló energiából, 6 százalékát nukleáris energiából, 25 százalékát adja a gáz, 23-at a szén, az olaj pedig 37 százalékot tesz ki. Kutatási eredményeivel cáfolja, hogy a műanyagipar viharos fejlődése fogyasztaná el a kőolajat, a Föld meg nem újuló nyersanyagát, ugyanis a kitermelt ásványi olaj 80 százalékát füstöljük el fűtéssel, használjuk közlekedésre, és csak 4-6 százalékát fordítjuk műanyaggyártásra.

 

A műanyag jellemző tulajdonságai mellett (alacsony sűrűség, jó alakíthatóság, kiváló szigetelő képesség) legfontosabb előnye az újrahasznosíthatóság, vagyis mindent meg kell tenni azért, hogy a műanyagból készült termékeket életciklusuk után összegyűjtsük, és újra bekerüljenek a gyártási folyamatba - tájékoztatott Karsai Béla, a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) elnöke.

 

Szerinte a műanyag önmagában nem veszélyes és a környezetre sem ártalmas, s még azzal sem vádolható minden polimerfajta, hogy nem bomlik le a természetben, sőt egyeseknél meg lehet tervezni a lebomlás idejét. Az igazi cél azonban, az életciklusukat követő újrahasznosításuk. Az Európai Unió ELV direktívája pontosan rendelkezik arról, hogy miként és hogyan történjen a járművek esetében az újrahasznosítás. A szigorú előírások szerint 2015-től a ronccsá váló járművek 95 százalékát újra kell hasznosítani: 85 százalékát anyagában, 10 százalékát energetikai formában! Az MMSZ elnöke így vázolja a műanyagok gyártásának és felhasználásnak jövőjét: “Világunk felgyorsult tempója – amit megkérdőjelezhetően fejlődésnek nevezünk – eredményezi a mértéktelen fogyasztást, a pocsékolást, a termékek életciklusának lerövidülését. Mi is történik valójában? Történeti távlatban, az ipari forradalom kezdetétől végbemenő folyamatok teljesen figyelmen kívül hagyták a természeti törvényeket, és az erőforrásokat nem kímélve generálják a gazdaság növekedését. A fogyasztás és az ipari termelés során keletkező hulladék jelentős része szemétlerakókban vagy szemétégetőkben végzi, továbbra is szennyezve a környezetet. Izgalmas mintát vázoltak fel a probléma megoldására tudósok: úgy tűnik, az eddigi bölcsőtől a sírig szemlélet helyett rá kell venni az embereket a bölcsőtől a bölcsőig szemlélet követésére.

 

Ennek az elvnek az értelmében az ipar által előállított tárgyaknak hasznos életük van, majd kiselejtezésük után a természetet táplálniuk kell, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egy zárt rendszerben kell újrahasznosulniuk. Az emberi tevékenységnek úgy kell hozzájárulnia a környezethez, ahogy azt egy állandóan terebélyesedő fa teszi, folyamatosan segítve az ökoszisztémát, még az után is, hogy elpusztul, elkorhad. A korszerű szakmai felfogás szerint a műanyaggyártóknak is felelősséggel kell végiggondolniuk termékeiknek a gyártást követő életciklusát – ezt azért eddig is megtették -, de a jövőben még nyomatékosabban kell megtervezniük azt is, mire lehet hasznosítani az életciklust követően egy termék valamennyi alkatrészét.  Ezzel a gondolkodással hozhatunk létre egy egészséges körforgást, feltéve, ha ennek megfelelő technológiát alkalmazunk a gyártás folyamán.

 

Hazánkban teljes mértékű szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is kifejthessék hatásukat. Az első lépés, hogy értékének megfelelően kell kezelnünk a műanyagot. Miért nincs fémhulladék például az utcákon? Mert a MÉH telepen, pénzt adnak érte. Sok országban a műanyagnak is van értéke. Magyarországon a műanyagok újrahasznosításához való kapacitás még kihasználatlan.

 

Csak azok az anyagok, termékek fogják a fenntartható fejlődésünket és környezetünk védelmét szolgálni, melyeket már tervezésük során a bölcsőtől, a bölcsőig szemlélet hatja át. Meggyőződésem, hogy a műanyagok, illetve az abból készült termékek ebbe a kategóriába tartoznak” – nyilatkozta bizakodóan Karsai Béla, az MMSZ elnöke.

 

Forrás: ng.hu

Link: http://www.ng.hu/Tudomany/2013/03/a_muanyag

 

tetszett a cikk?

Ossza meg ismeröseivel!